Ceruzatartó kartondobozkákból

Meguntam, hogy egyik tartóból a másikba pakoljuk a ceruzákat-filceket-zsírkrétákat. Illetve azt, hogy, amikor nekiállunk rajzolni, akkor legalább háromféle tárolót kell előszedjünk hozzá. Elővettem hát a hörcsög módjára gyűjtött, mások (leginkább Férj ;) által haszontalannak ítélt dobozkákat, és készítettem egy jó nagy ceruzatartó dobozt a nagyobbik gyermekemnek.

Kellettek hozzá:

- kisebb-nagyobb kartondobozkák (nekem volt egy nagyobbacska dobozom is, melyet félbevágtam, majd mindkét felet kicsi-doboz-formára hajtogattam)

- olló

- cellux

- fehér maszkolószalag (a dobozon lévő mintákat elfedendő, körbetekertem vele az elkészült művet)

- dekortapasz/csipkeszalag

- filc (az egyes rekeszek aljába, és az elkészült nagy doboz talapzatára)

Néhány gondolat az elkészítéshez:

Gondoljuk ki, illesszünk, vágjunk, ragasszunk! Annyi fakkos tárolót készíthetünk, amennyit csak szeretnénk. Ezeket cellux-al vagy ragasztóval is összeerősíthetjük.

A belső oldalak díszítése dekortapasszal nem egyszerű, pláne, ha össze is akarjuk szépen illeszteni a mintákat egymással éééés egyenes vonalban szeretnénk ezt megtenni. Ezzel megy el a legtöbb idő!

Ha kívül-belül kidekortapaszoltuk, és ha különféle mintájú tapaszokkal készült a külső és belső oldal, akkor az éleknél elnyisszantva találkoznak majd ezek a különféle dekortapaszok. A használattól nagyon könnyen felválnak a végek, így ezeket meg kell erősíteni. Lehet aláragasztózni egy kicsit. Vagy ahogyan én is csináltam, egy-egy celluxcsíkot ragasztottam minden élre (a celluxcsík középvonalára essen az él, és hajtsuk rá a széleket a külső ill. belső oldalakra) Sőt, még a függőleges élekre is ragasztottam, nemcsak a vízszintesekre. Nem a legszebb megoldás, megvallom, de egy hosszabb ideig legalább ellen fog állni a kicsi kezecskéknek.

A miénk ilyen lett - a lányom választotta a narancssárga színt :)

Jó ügyködést! :)